Ematrica vásárlás

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kötelező biztosítás szabályzat

Kategória: AEGON hírek, Kötelező biztosítás hírek

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Kötelező biztosítás szabályzat

Tartalom:
1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS ALANYAI
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS LÉTREJÖTTE
GFB–SZ–100104 (A5) GÉPJÁRMű-FELELőSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS IDőBELI HATÁLYA, ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDőSZAK
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS TERÜLETI HATÁLYA
5. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
6. A BIZTOSÍTÁS DÍJA, DÍJFIZETÉS
7. FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS SZÜNETELTETÉSE, MEGSZűNÉSE
9. A SZERZŐDÉS REAKTIVÁLÁSA
10. A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE
11. KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE
12. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNY, VISSZKERESET
13. A SZERZőDő ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
14. BONUS–MALUS RENDSZER
15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
valamint a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei
Érvényes: 2010. január 1-én vagy azt követően aláírt szerződésekre

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános feltételei a gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. Törvény (továbbiakban Gfbt.) rendelkezéseivel összhangban kerültek kialakításra, az itt nem szabályozott kérdésekben a Gfbt. és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.

A felek jogviszonyára a magyar jog érvényes, a szerződés nyelve magyar, és az ajánlatban, a kötvényben foglaltakat, az Általános Feltételeket, valamint a Polgári
Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS ALANYAI

1.1. A Biztosított
A gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy.
1.2. A Szerződő
A gépjármű Magyar Köztársaság által kibocsátott forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartója, ennek hiányában a gépjármű tulajdonosa.
1.3. A Biztosító
AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (1091 Budapest, Üllői út 1.)

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, a Gfbt.-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a dologi károk esetén 500 milló, személyi sérülés esetén 1.600 millió forint összeghatárig (Gfbt. 13. § (1)) köteles elfogadni.
2.2. Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

GFB–SZ–100104 (A5) GÉPJÁRMű-FELELőSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

2.3. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
2.4. A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
2.5. A biztosító a 2.4. bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a 2.2. bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el. A 15 napos határidő azon a napon veszi kezdetét, amikor az ajánlatot a biztosító megbízottja átveszi, amennyiben az a Szerződő (Biztosított) megbízottjának minősülő biztosítási alkusz közvetítésével vagy távértékesítéssel kerül a biztosítóhoz, a határidő kezdete az, amikor az ajánlat a biztosítóhoz beérkezik.
2.6. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a 2.4. bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
2.7. A 2.4. és 2.6. bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
2.8. A biztosító a 2.6. bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve a 2.2. bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díj-tarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a 2.7. bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
2.9. Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.10. A biztosító kötvényt a 2.3.–2.9. bekezdésekben meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.
2.11. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
2.12. A 2.11. bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS IDőBELI HATÁLYA, ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDőSZAK


3.1. Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
3.2. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében határozott tartamú szerződés köthető.
3.3. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
3.4. A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, valamint a 2.11. bekezdésében, továbbá a 9.1. bekezdésében meghatározott esetekben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
3.5. A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
3.6. A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
3.7. A 3.6. bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS TERÜLETI HATÁLYA

4.1. A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

5. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

5.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a gépjármű tulajdonosa által megjelölt üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik,
5.2. A biztosító kockázatviselése a 8.14. bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
5.3. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének időpontjával szűnik meg.
5.4. A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
5.5. A szerződés a 8.14. bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

6. A BIZTOSÍTÁS DÍJA, DÍJFIZETÉS

6.1. A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.
6.2. A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
6.3. A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a 6.2. bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.
6.4. A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
6.5. A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 6.1. és a 6.2. bekezdésekben meghatározottak szerint módosul.
6.6. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
6.7. A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
6.8. A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára az adott tarifaévre meghirdetett mértékű kamat időarányos része illeti meg.
6.9. A biztosítás rendszeres díja a biztosító által küldött készpénz átutalási megbízással (csekk) csak negyedévente, félévente és évente fizethető, havi díjfizetésre csoportos beszedési megbízással, illetve rendszeres banki átutalással is van lehetőség a szerződésben megállapítottak szerint.

7. FEDEZETLENSÉGI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

7.1. Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
7.2. A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
7.3. Az üzemben tartó a 7.1. és 7.2. bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
7.4. Ha az üzemben tartó a 7.3. bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 8.14. bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
7.5. A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
7.6. Díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés biztosítási időszakon belüli újrakötése esetén, a biztosító a szerződő által befizetett első díjból először a fedezetlenségi díjat, utána a megszűnt előzmény szerződés türelmi idejére vonatkozó díjat egyenlíti ki és az ezek után fennmaradó összeget írja jóvá az új szerződésen. Amennyiben a díjnemfizetés miatt
megszűnt szerződés újrakötése évforduló után történik és az előzmény biztosító nem az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt., akkor a biztosító a szerződő által befizetett első díjból először a fedezetlenségi díjat egyenlíti ki és a fedezetlenségi díj megfizetése után megmaradt összeget írja jóvá az új szerződésen.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZőDÉS SZÜNETELTETÉSE, MEGSZűNÉSE


8.1. A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
8.2. A biztosítót a 8.1. bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
8.3. A szünetelés a 8.2. bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
8.4. A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
8.5. A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a 8.2. bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
8.6. A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
8.7. A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
8.8. A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja.
A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
8.9. A biztosítási időszakon belül a 8.3. a 8.10.–8.11. és 8.14. pontokon túl a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
8.10. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.
8.11. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8.12. A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót, a Gfbt.-ben előírt feladatainak ellátása céljából, a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásokról, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás, járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről.
8.13. A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
8.14. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
8.15. Amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be, a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni.
8.16. A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

9. A SZERZŐDÉS REAKTIVÁLÁSA


9.1. Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítási időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
9.2. Jelen szabályzatban előírt jogszabályokban meghatározott változás bejelentési és közlési kötelezettség elmulasztását a biztosító önhibának tekinti.
9.3. Az üzemben tartó a szerződéses állapot 9.1. bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

10. A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE


10.1. A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
10.2. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1.600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
10.3. Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény
helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége
a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
10.4. Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
10.5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 10.2. és 10.3. bekezdésekben meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
10.6. Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. A jövőben várható járadék kifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.
10.7. Kizárások
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
10.8. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

11.1. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
11.2. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
11.3. A károsult a káreseményt bejelentheti személyesen vagy levélben a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban melyek elérhetősége a www.aegon.hu oldalon található, illetve a biztosító Információs Vonalán keresztül a 06-40-204-204-es telefonszámon.
11.4. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
11.5. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
11.6. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a 11.3. és 11.4. bekezdésekben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
11.7. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

12. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNY, VISSZKERESET

12.1. Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
12.2. A biztosító, a Nemzeti Iroda, a fizetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
12.3. Ha a biztosított a 12.2. bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f ) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
12.4. Ha az üzemben tartó a 12.2. bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.
12.5. Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy a 12.2. bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
12.6. Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
12.7. A biztosító a szándékos vagy gondatlan károkozás esetén nem mentesül kártérítési kötelezettsége alól, de a 12.1.–12.5. pontokban meghatározott jogait érvényesítheti.

13. A SZERZőDő ADATKÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE


13.1. Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
13.2. Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
13.3. Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a gépjárműre, az üzembentartóra vonatkozó valamint a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
13.4. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káreseményt a hazaérkezés időpontjától kell számítani. Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult.

14. BONUS–MALUS RENDSZER


14.1. Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
14.2. A biztosító jogosult és köteles a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus–malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.1. Elévülés
Az általános elévülési idő öt év. A fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károknál a kártérítési követelés elévülése három év, de 5 év legalább, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul illetve bűncselekménnyel okozták, a bűncselekménnyel okozott kár öt éven túl sem évül el, mind-addig, ameddig a bűncselekmény büntethetősége nem évül el.
15.2. E szabályzat alkalmazásában
15.2.1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
15.2.2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
15.2.3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási
(a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
15.2.4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
15.2.5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus–malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
15.2.6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
15.2.7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
15.2.8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
15.2.9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;
15.2.10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
15.2.11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
15.2.12. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
15.2.13. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;
15.2.14. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
15.2.15. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjárműfelelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
15.2.16. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet
15.2.17. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
15.2.18. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): a Gfbt. alapján a biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen
gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;
15.2.19. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése a Gfbt.-ben meghatározott esetekben;
15.2.20. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
15.2.21. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjárműfelelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
15.2.22. Nemzeti Iroda: a Gfbt. szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjárműbiztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
15.2.23. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
15.2.24. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
15.2.25. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
15.2.26. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
15.2.27 tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
15.2.28. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
15.2.29. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
15.2.30. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
15.2.31. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
15.2.32. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjárműfelelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
15.2.33. A szerződő/biztosított a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződés körében adatait kezelje, és a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján azokat jogszerűen harmadik személynek átadja.
15.2.34. A biztosító a személyes adatokat a szerződés részét képező, a szerződő és a biztosított aláírásával elfogadott „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésről” okirat figyelembevételével kezeli.
15.2.35. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
• Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a törvényben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be.
• A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
• Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
• A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
15.2.36. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak törvény illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f ) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt
egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a
kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány
tekintetében az átvevő biztosítóval,
m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
o) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével
15.2.37. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
15.2.38. Az ajánlat aláírásával a szerződő/biztosított felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.
15.2.39. Ha a szerződő/biztosított a biztosítási szerződés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelőorvosokat nem menti fel, de a szerződés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Biztosító neve: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Társasági formája: Zártkörűen működő Részvénytársaság
Székhelyének állama: Magyar Köztársaság
Biztosító székhelye és címe: 1091 Budapest, Üllői út 1.
Panasziroda címe: AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Panasziroda
1813 Budapest, Pf.: 245.
Központi Ügyfélszolgálati iroda: 1023 Budapest, Bécsi út 3–5.
Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
A jogosult panasszal fordulhat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, a PSZÁF-hoz, a Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testülethez, illetve a – számára nem megfelelő – biztosítói döntés ellen bírói út igénybevételére van lehetőség.

19/2009. (X. 9.) PM rendelet

a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások
kiadásának szabályairól A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A BONUS-MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján, az e rendelet melléklete szerinti táblázatban meghatározott módon a bonusmalus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
2. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. § (1) A biztosító az új biztosítási időszakot illető besorolás során az előző biztosítási időszak besorolását, a megfigyelési időszak kártörténeti adatait, továbbá a hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (6) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – nem változik.
(3) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(4) A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.
(5) Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést köt.
(6) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni.
Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugya azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető.
(7) Ha az (5) és (6) bekezdés szerinti besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi
gépjármű megszűnt szerződésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerződés besorolásánál kell figyelembe venni.
(8) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes besorolás a besorolás átvitelének az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetére nem alkalmazható.
4. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, illetve azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
5. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, a szerződés besorolása a káresemény vonatkozásában nem romlik.
(3) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

A BIZTOSÍTÓVÁLTÁSRA ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGő
BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
6. § (1) A megfigyelési időszak biztosítója (a továbbiakban: előző biztosító) az adott gépjárművet illetően köteles írásban igazolást kiadni a megfigyelési időszakra vonatkozóan a kártörténeti adatról az igazolás kiadásának időpontjában érvényes állapot szerint, és a besorolásról a biztosítási szerződés megfelelő besorolása céljából:
a) a biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylés beérkezését követő 15 napon belül (kártörténeti igazolás),
b) a biztosító részére a megfigyelési időszakot követő hatodik hónap utolsó napjáig a megfigyelési időszakra vonatkozó azon kártörténeti adatról (késői kártörténeti adat) – ide nem értve a besorolást –, amely vonatkozásában az a) pont alapján kiadott igazoláshoz képest változás állt be (késői kártörténeti igazolás).
(2) Az előző biztosító köteles az (1) bekezdés a) pontjai szerint kiadott igazoláson az adott gépjármű vonatkozásában az igazolt biztosítási időszakot illető fedezetlenségi időtartamot, illetve a fedezetlenségi időtartam hiányának tényét, valamint a szünetelés időtartamát feltüntetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolások kiadása, az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás – a 7. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti – bekérése esetén az írásbeliséget helyettesíti az igazolás bekérésének és a vonatkozó adatoknak az elektronikus úton történő továbbítása.
7. § (1) A biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, illetőleg a (2)
és (3) bekezdésben foglalt esetek bekövetkezéséig – a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.)
8. § (3) bekezdése szerinti, üzemben tartó által benyújtott tájékoztatás, vagy
az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ezek hiányában a szerződést előzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja.
(2) Ha az üzemben tartó a Gfbt. 8. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást nem nyújt be, továbbá az előző biztosító megnevezését és a vonatkozó biztosítást igazoló okirat számát nem adja meg, vagy erre vonatkozó valótlan adatot közöl, úgy a biztosító a szerződést az M04 osztályba sorolja.
(3) Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb, a (2) bekezdésben meg nem határozott okból kideríthetetlenek, a biztosító a szerződést az A00 osztályba sorolja.
(4) A biztosító köteles a szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítást igazoló okirat (kötvény) számának megadásával az előző biztosítót írásban megkeresni a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolás bekérése céljából.
(5) A biztosító a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás beérkezését, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezését követő 15 napon belül az igazolás adattartalma, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak alapján a szerződést – a biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal – besorolja.

NEM A BIZTOSÍTÓVÁLTÁSSAL ÖSSZEFÜGGő
KÁRTÖRTÉNETI IGAZOLÁSOK KIADÁSA
8. § (1) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére a 3. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kedvezmények másik gépjárműre vonatkozó érvényesítése céljából a kiadás időpontjában érvényes állapot szerint az igénylést megelőző legalább kétéves időszakra visszamenőleg az igénylővel fennálló biztosítási szerződéses jogviszony által érintett időszakra vonatkozóan a biztosított gépjárművet illető kártörténeti adatról írásban igazolást kiadni.
(2) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelőző legalább ötéves időszakra visszamenőleg az (1) bekezdésben meghatározott igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. § E rendelet alkalmazásában:
a) igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
b) kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentesség igazolt ténye;
c) megfigyelési időszak: az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak;
d) újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
10. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

MELLÉKLET A 19/2009. (X. 9.) PM RENDELETHEZ
Bonus-malus osztályba sorolás
személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján
 Kiinduó osztály              0 kár       1 kár       2 kár      3 kár       4 vagy több kár
B10                                   B10         B08         B06       B04         M04
B09                                   B10         B07         B05       B03         M04
B08                                   B09         B06         B04       B02         M04
B07                                   B08         B05         B03       B01         M04
B06                                   B07         B04         B02       A00         M04
B05                                   B06         B03         B01       M01        M04
B04                                   B05         B02         A00       M02        M04
B03                                   B04         B01         M01      M03        M04
B02                                   B03         A00         M02      M04        M04
B01                                   B02         M01        M03      M04        M04
A00                                   B01         M02        M04      M04        M04
M01                                  A00         M03        M04      M04        M04
M02                                  M01        M04        M04      M04        M04
M03                                  M02        M04        M04      M04        M04
M04                                  M03        M04        M04      M04        M04


Bonus-malus osztályba sorolás
autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján
Kiinduló osztály                0 kár       1 kár         2 kár        3 kár       4 vagy több kár
B10                                     B10         B09          B08           B07        B06
B09                                     B10         B08          B07           B06        B05
B08                                     B09         B07          B06           B05        B04
B07                                     B08         B06          B05           B04        B03
B06                                     B07         B05          B04           B03        B02
B05                                     B06         B04          B03           B02        B01
B04                                     B05         B03          B02           B01        A00
B03                                     B04         B02          B01           A00       M01
B02                                     B03         B01          A00           M01      M02
B01                                     B02         A00          M01          M02      M03
A00                                     B01         M01         M02          M03      M04
M01                                    A00         M02         M03          M04      M04
M02                                    M01        M03         M04          M04      M04
M03                                    M02        M04         M04          M04      M04
M04                                    M03        M04         M04          M04      M04

Forrás: www.aegon.hu