A legfontosabb gépjármű biztosítások
A gépjármű biztosításoknak két nagyobb kategóriáját különböztetjük meg: az egyik az a biztosítás, amely az autósok számára nem opcionális, nem kapnak szabad kezet annak döntéséről, hogy megkötik-e, avagy sem, mert ennek megkötésére a törvény kötelezi – ez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. A másik nagyobb kategória az, amelyet a tulajdonosok szabadon választhatnak a gépjármű teljes védelmének kialakítása érdekében – ez pedig a CASCO biztosítás.
A két biztosítás közötti különbség
A két biztosítás típusa közötti legszembetűnőbb különbség az, hogy amíg kötelező gépjármű felelősség biztosítás lényege az, hogy kár esetében a kárt okozó fél biztosítója téríti meg az okozott kárt az elszenvedő félnek; ezzel szemben a CASCO biztosítás esetében a saját biztosítónk saját kárunkat fizeti meg, függetlenül attól, hogy károkozók vagy vétlenek voltunk az adott balesetben. Szabadon választhatósága révén – kevésbé kötött, és annak tartalma éppen ezért szabadon meghatározható: kiterjedhet elemi kárra, lopásra, rongálásra vagy akár üvegtörésre is.
Azonban ne dédelgessünk hiú ábrándokat afelől, hogy bármilyen baleset esetében fizet a biztosító, ebben ugyanis mindkét típus megegyezik – vannak olyan körülmények, amelyeknek következtében a biztosító megkövetelheti a kárt okozó féltől, hogy ő maga térítse meg az okozott károkat.
Ezen károkra nem terjed ki a kötelező biztosítás
A kötelező gépjármű felelősség biztosítás tehát beleütközhet olyan körülményekbe, amelyek ellehetetlenítik a kár térítését, ezeket pedig a jogszabály tételesen, sorrendbe állítva fel is tűnteti. Ennek értelmében a kgfb nem terjedhet ki például azokra a károkra, amelyek a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkeztek, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. A kötelező biztosítás azokat a károkat sem téríti meg, amelyek az okozó fél gépjárművében keletkeztek – tulajdonképpen pontosan erre van a CASCO, amely az ilyen jellegű károkat fedezi. Nagyon kevesen tudják csak, hogy ugyancsak nem terjed ki álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett kárra, valamint arra a kárra, amely üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett.
A biztosítónak is vannak felső összeghatárai a térítés tekintetében. Egy káresemény bekövetkeztében ugyanis a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként legfeljebb 500 millió Forintot fizet, míg személyi sérülések esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió Forintot köteles kifizetni. Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Amit még a CASCO sem fizet
Vannak olyan körülmények, amely következtében létrejött károkat semelyik biztosító nem téríti meg a károkozónak. Ilyen például az, ha a kárt szándékosan és jogellenesen okozták, ha a járművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve amennyiben a vezető nem rendelkezett vezetésre jogosító engedéllyel. Nagyon fontos tudni, hogy ezekben az esetekben a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a vezetőtől, illetve a biztosítottól.