Változott a kötelező biztosítás bónusz-malusz rendszere!

2011. június 15-én hatályát vesztette az eddigi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási bónusz-malusz rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X.9.) PM rendelet és helyébe a 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet lép. Az alábbi összefoglaló tartalmazza az új kötelező biztosítás bónusz-malusz szabályozás részleteit.

A kötelező biztosítás bónusz-malusz rendszere

A bónusz-malusz rendszer szabályozását a 2011.06.15-én hatályba lépő 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet tartalmazza.

A bónusz-malusz rendszer 1 alap, 10 bónusz és 4 malusz osztályból áll és személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, és mezőgazdasági vontatóra terjed ki. A bónusz-malusz rendszerhez kötődő előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Egy adott bónusz-malusz besorolás csak egy szerződésre vonatkoztatható, a párhuzamosan üzemeltetett további gépjárművekre – a szerződés hatálya alatt – nem érvényesíthető.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó besorolása A00.

A besorolás megállapítása az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján történik. Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté és a gépjármű legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, a besorolás egy osztályt emelkedik; Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté de a gépjármű nem rendelkezett legalább 270 napig biztosítási fedezettel, a besorolás nem változik; Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség ismertté vált, akkor a besorolás romlik. A kártérítési kötelezettség ismertté válásának időpontja nem a károkozás időpontja, hanem az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma.

A besorolás a kártérítési kötelezettségek függvényében az alábbiak szerint romlik:

• személygépkocsi és motorkerékpár esetén:
  • 1 kár esetén 2 osztállyal,
  • 2 kár esetén 4 osztállyal,
  • 3 kár esetén 6 osztállyal romlik a Szerződő besorolása,
  • 4 vagy több kárkifizetés következtében minden esetben M04 osztályba kerül.
• tehergépkocsi, autóbusz, vontató és mezőgazdasági vontató esetén:
  • 1 kár esetén 1 osztállyal,
  • 2 kár esetén 2 osztállyal,
  • 3 kár esetén 3 osztállyal
  • 4 vagy több okozott kár esetén 4 osztállyal romlik a Szerződő besorolása.

A bónusz-malusz osztályba sorolás változását az e cikk alján található táblázatok mutatják be.

A szerződés osztályba sorolását bármilyen összegű kárkifizetés rontja, de a Szerződő jogosult arra, hogy saját elhatározásából a kárkifizetés összegéről szóló biztosítói értesítést követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így bónusz-malusz besorolását megőrizze. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni. A megszerzett bónusz-malusz osztályba sorolás az érdekmúlással megszűnt, azonos gépjármű-kategóriára vonatkozó szerződés megszűnésétől számított két évig érvényes. Ha az üzembentartó az új szerződés megkötésekor rendelkezik azonos gépjármű-kategóriában, másik érvényes szerződéssel, amely szerződés későbbi időpontban érdekmúlással megszűnik, a bónusz-besorolás a megszűnés másnapjától érvényesíthető bármely azonos gépjármű-kategóriára vonatkozó szerződésre.

Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át!

Az osztályba sorolás menete, szabályai

Az új szabályozás értelmében – függetlenül a szerződéskötés okától – a szerződés bónusz-malusz besorolását a szerződő nyilatkozata alapján kell megállapítani (előzetes besorolás). Abban az esetben ha a Szerződő nem nyilatkozik a besorolását illetően, akkor a szerződés előzetes besorolása A00 kell, hogy legyen. A Szerződő által nyilatkozott – vagy ennek hiányában megállapított – előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból – a Szerződő által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján – lekérdezi a szerződés „végleges” besorolásához szükséges adatokat.

Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok nem beazonosíthatók és ezáltal a szerződés végleges besorolása nem állapítható meg, a biztosító értesíti erről a tényről az üzembentartót és felkéri az adatok pótlására, pontosításra.  Ha az adatokat az üzembentartó nem pótolja/pontosítja és/vagy a szerződés a kártörténeti nyilvántartásban a továbbiakban sem beazonosítható, a biztosító A00-ban állapítja meg a szerződés végleges besorolását, amely végleges besorolásról és az annak megfelelő díjról értesítést küld a Szerződőnek.

Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok beazonosíthatók és ezáltal a szerződés végleges besorolása megállapítható, a biztosító elvégzi a szerződés bónusz-malusz besorolásának véglegesítését.  Ha az előzetes és a végleges besorolás eltérő, a biztosító értesítést küld a Szerződőnek a végleges besorolásról és az annak megfelelő díjról.

Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy a Szerződő a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kártörténeti nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja!

Határidők

A besorolás megállapításával kapcsolatos biztosítói kötelezettségek és a végleges besorolás szerződésen történő érvényesítése tekintetében meghatározott határidők számítása minden esetben a biztosítási időszak kezdetétől történik az alábbiak szerint:

• kártörténeti nyilvántartásból történő lekérdezés a 15. és 30. nap között;
• sikeres lekérdezés esetén a végleges besorolás megállapítása a 45. napig;
• sikertelen lekérdezés esetén a Szerződő értesítése a 45. napig;
• ha a lekérdezés a 60. napig sikertelen, a végleges besorolás A00-ban történő megállapítása a 75. napig.

A szabályozást tartalmazó rendelet nem ad lehetőséget méltányosság gyakorlására. A szerződés végleges bónusz-malusz besorolása kizárólag a kártörténeti nyilvántartásból származó információk alapján állapítható meg. A korábbi években használatos kárelőzményi igazolás megszűnik. Ennek megfelelően a kártörténeti nyilvántartás adatainak pótlására, kiegészítésére a biztosítóknak egyéb dokumentumot nem áll módjukban elfogadni.

A fenti szabály alól egyetlen kivételt képez az ún. hozott kárelőzményi igazolás, amely más tagállam által került kiállításra. Ilyen igazolás esetén – ha az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott – a besorolásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével kell a bónusz-malusz osztályba sorolást megállapítani.