Kötelező biztosítás (KGFB) témakörében felmerült 50 kérdés és a válasz. Ha nem találta meg az Önnek megfelelőt írjon nekünk és bővítjük a kérdésekre adott válaszok körét.
gyakori kérdések és válaszok ügyfelek részére
Azért, mert könnyen, egyszerűen, gyorsan, bárhonnan, bármikor megkötheti a biztosításait.
A honlapunkon a KÖTELEZŐ KALKULÁTORRA kattintva, rögtön elkezdheti kikalkulálni a szerződését. A tarifáló használatához, a "Kötelező biztosítás kalkulátor használata" cikkben megtalálja a bővebb pontosabb instrukciókat a kalkulációhoz.
A 2009. évi LXII. törvény szerint, a Magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) szerződést kötni, és a szerződést folyamatosan hatályban tartani rendszeres díjfizetéssel.
A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet alapján (KRESZ) meghatározott gépjárművekre, továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, segédmotoros kerékpárokra, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre.
A Kormányrendelet alapján a biztosítónak ajánlat befogadási kötelezettsége van, kivétel képez két eset, ha
A gépjármű tulajdonosának vagy bejegyzett üzembentartójának.
Ha a szerződés megkötése a tulajdonjog megszerzésének napjánál később történik meg, abban az esetben a tulajdonszerzés napja és a szerződéskötés napja közötti időszakra elmaradt díjat kell fizetnie, ennek a díjnak a megnevezése a Mabisz-díj/ Fedezetlenségi díj.
A MABISZ kártalanítási számlájára kell megfizetni, előre meghirdetett tarifák alapján.
„cikk: Fedezetlenségi díj, kötelező biztosítás esetén”
A befizetendő díj mindig a kockázatviselés kezdetének első napján válik esedékessé, de annak legkésőbb a szerződés kockázatviselésének kezdetétől számított 60 napon belül kell a biztosítótársaság számlájára, hogy beérkezzen.
A biztosítási törvény előírja, hogy az ügyfélnek, minden esetben fizetési kötelezettsége van. Nem hivatkozat az ügyfél a Biztosító késedelmére, ha a befizetéshez szükséges csekk vagy átutalási megbízás (díjbekérő) nem érkezik meg időben a szerződőhöz.
Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy a szerződő (tulajdonos, üzembentartó) ilyen esetben vegye fel a kapcsolatot az Alkusz ügyfélszolgálati irodájával, ahol kérhet esetleg csekket, bankszámlaszámot az adott Biztosítójához, vagy értesíteni tudja a Biztosítót az esetleges díjbekérő hiányról.
Kérjük, ilyen esetben keresse fel bankját, és ellenőrizze le elsőd sorban, miért volt sikertelen a levonás. (Többnyire a hiba forrása a korábban megadott nem megfelelő limit, illetve a bankszámla fedezethiánya.)
A biztosítók többnyire kétszer, maximum háromszor próbálják meg levonni a díjat. Ezek után felszólító levélben többnyire csekket küld ki a biztosító, amit be kell fizetni az ügyfélnek.
Amennyiben a szerződő nem fizette be kötelező biztosítás díját, és a biztosító törölte a szerződést díjnemfizetés miatt, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást újra kell kötni. (lásd.: 3 kérdés) Az újrakötés az adott biztosítási időszak hátralévő részére csak annál a biztosító társaságnál lehetséges, ahol az előző szerződés megszűnt. A korábban be nem fizetett díjat az új szerződés megkötésekor egy összegben be kell fizetni. (lásd: 7-8 pont) Amennyiben évközben más társaságnál köti újra a korábban díjnemfizetés miatt lezárt kötelező biztosítási szerződését, abban az estben érvénytelenné válik az! Az esetleges károkból eredő kötelezettségek a szerződőt terhelik.
A kötelező biztosítás bonusz-malusz rendszerének alapelveit a 190/2004. Kormányrendelet szabályozza, amit minden biztosító társaságnak, valamint egyesületnek szigorúan alkalmaznia kell.
A biztosítók, illetve egyesület a kármentességet díjkedvezménnyel (bónusz), míg a károkozást pótdíjjal (malusz) szankcionálják.A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben egy alap (A00), 10 bónusz és 4 malusz osztály van.
A kötelező biztosítás bónusz osztályba sorolása, akkor változik, ha a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos, illetve kármentes szerződéssel rendelkezik. Ha kárt okozott, de azt a biztosítónak megtérítette, akkor a bónusz folyamatosság nem szakad meg. (tehát a bonusz fokozata, nem csökken)
A biztosító az okozott károkat csak akkor veszi figyelembe, ha az első kárkifizetés a megfigyelési időszakban megtörtént.
2008. január 1-jétől a kötelező gépjármű biztosítás szerződések megfigyelési időszaka egy naptári év tehát január 1-től december 31-ig tart).
Általánosságban egy balesetmentes év 5% díjkedvezményt jelent. (Tehát B01-ben 5% , B02-ben 10%..)
Az alkalmazott pótdíjak: az M01 15%, az M02 35%, az M03 60%, az M04 pedig 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest.
A megszerzett bónusz fokozat két éven belül érvényesíthető egy másik, azonos gépjármű kategóriába tartozó gépjárműre.
A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződések esetén a bónusz kedvezményt 2010.01.01-től életbelépett kormányrendelet változás miatt, már nem veszíthetjük el. (akinek tehát 2009.12.31-én szűnt meg a szerződése, abban az esetben ők, még elveszítették a megszerzett bonus fokozatukat)
A Kormányrendelet az mondja ki, hogy minden biztosító köteles elfogadni az előzménybiztosító által kiadott kártörténeti igazolást.
A bónusz kedvezmény, abban az esetben vihető tovább, amennyiben az új biztosítás szerződésre, ugyan azon gépjármű-kategóriába tartozó járműre kötik.
A régi biztosítás szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, akkor az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szerződést kötésekor, rögtön átviheti a bonusz fokozatát.
Ahhoz, hogy az új szerződésen jóváírják a kedvezményt, ahhoz egy 30 napnál nem régebbi, kártörténeti igazolást kell kikérni a régi biztosítójától.
Gépjármű vásárlásakor, ha önnek párhuzamosan van másik gépjárműve, akkor a kötelező biztosítás szerződést mindig alapbesorolásban (A00 ) kell megkötnie. Amennyiben menetközben a már magasabb bonusz besorolásba került ugyanazon kategóriába tartozó gépjármű szerződése érdekmúlás (pl. eladás, forgalomból történő végleges kivonás) miatt megszűnik, akkor a megszűnést követő naptól , már jóvá írható a másik szerződésén a bonusz fokozat.
A bonusz fokozat, természetesen megmarad, amelyet 2 évig át is vihet, amennyiben cégnévre vásárol újra gépjárművet.
A bonusz fokozat szerződő személyhez kötött, függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért amennyiben, már magán személyként köt biztosítást abban az esetben A00-ban kell a biztosítási szerződését megkötni.
Mint ahogy az előző kérdésben is megválaszoltuk, "A bónusz fokozat a szerződő személyéhez fűződik függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti." Tehát a családtag nevén megszerzett bonust csak ugyanaz a családtag viheti tovább az új biztosítás szerződésére.
A kormányrendelet alapján a gépjármű ideiglenes kivonása, kettőtől-hat hónapig terjedő időszakra ad lehetőséget. Ahhoz, hogy a biztosító elfogadja a kivonást, be kell mutatni, az okmányiroda által kiállított dokumentumot (többnyire a forgalmi engedély hátoldalára jegyzik be a kivonást).
A biztosítás szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik, és az újbóli üzembe helyezés napjáig tart. (a tól-ig dátumot mindenesetbe bejegyzik a hivatalos okiratba) Abban az esetben, ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik. Tehát a szerződését újra kell ebben az esetben kötni.
Eladás esetén a gépjármű adásvételi szerződésének másolatát meg kell küldeni biztosító társaság részére, ez alapján tudják szerződését törölni. (telefonon történő bejelentés alapján a szerződést nem zárják le)
Sokan úgy vásárolják új autójukat, hogy a régi gépjárművet beszámítatják és a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést kötnek.
A bizományba adás nem egyenlő a gépjármű eladásával, így jogilag nem következik be az adásvétel, tehát a bizományosi szerződés alapján a biztosító nem szünteti meg a biztosítás szerződést érdekmúlással. A gépjármű tulajdonosának, tehát addig kell fizetni a biztosítását, ameddig a gépjármű kereskedésben a gépjármű eladásra nem kerül.
Teljes lopáskár esetén rendőrségi jegyzőkönyv alapján a biztosító NEM tudja lezárni a kötelező biztosítás szerződést. Csak akkor törölheti a szerződést, amennyiben a gépjármű forgalomból történő kivonásáról készült határozat másolatát meg nem küldik a biztosító társaság, egyesület felé.
A forgalomból kivonó határozat, bontási jegyzőkönyv, vagy az adásvételi szerződés másolatát kell a biztosítóhoz, egyesülethez eljutatni, hogy a biztosítást érdekmúlással le tudják zárni.
A totálkárnak két fajtáját különböztetjük meg: gazdasági illetve/vagy műszaki totálkárt.
Hivatalosan a gazdasági totálkárnak nevezzük, amennyiben a gépjármű gazdaságosan nem javítható. Ez esetben a tulajdonos eldöntheti, hogy gépjárművét ennek ellenére megjavíttatja, kivonatja a forgalomból vagy eladja.
Ha a gépjárműn olyan kár történt, amelynek megjavítása lehetetlen, műszaki totálkárnak nevezzük. Ebben az esetben a gépjárművet kötelezően ki kell vonni a forgalomból.
Az üzemben tartó halálát, a biztosítóba minden esetben be kell jelenteni (halotti anyakönyvi kivonatot kell beküldeni)! Addig, ameddig a hagyatéki végzést az öröklésről, nem kapja meg az új tulajdonos, addig is díjjal rendezve kell, hogy legyen a szerződés, tehát a szerződést díjfizetéssel hatályban kell tartani. A szerződés díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig tartható hatályban.
A bonusz fokozat szerződő személyhez kötött, függetlenül attól, hogy a gépjárművet ki vezeti. Ezért amennyiben, már magán személyként köt biztosítást abban az esetben A00-ban kell a biztosítási szerződését megkötni.
Nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki, amely bizonylat külföldön a kötelező biztosítás meglétét igazolja.
A Nemzeti Irodák között létrejött megállapodás szerint, az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában helyett, az adott országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják.
Nemzetközi zöld kártyát az majdnem minden esetben az Alkusztól, (Genertel Biztosító Zrt., valamint a Posta Biztosító esetén, kizárólag a Biztosítótól kérhet) de közvetlenül a biztosítótól is igényelhet.
Csak abban az esetben állíthat ki Nemzetközi Zöldkártyát, amennyiben a kötelező biztosítás díj rendezve van, ezért a kiadásához igazolni kell a szerződés díjrendezettségét (csekk, átutalási bizonylat).
A kártya kiadása ingyenes. (FONTOS: A díjrendezettség)
A kötelező biztosítás meglétét a forgalmi rendszámmal rendelkező forgalmi engedély köteles gépjárművek esetén a biztosítási kötvény, új biztosítás esetén az ajánlat tanúsítja.
A biztosítási szerződés díjrendezettségét a készpénz-átutalási megbízás, azaz a csekk, vagy a biztosító által kiállított igazolás tanúsítja (átutalás, CSOB esetén).
Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (pl.: SMKP), a gépjármű csak akkor vehet részt a forgalomban, amennyiben a biztosító által kiküldött kötvény valamint a Nemzetközi Zöldkártyája meg van. Míg a tavalyi év végéig még, még matricát postázott a biztosító, most már a díj rendezettségről Nemzetközi zöldkártyát postáz (2010.01.01-től életbe lépett kormányrendelet alapján).
2010.01.01-ig minden kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződés évfordulója a naptári év végén, január 1-jén volt. A kormány rendeletváltozás miatt, azonban ebben a kérdésben módosítás történt. Még pedig: aki ebben az évben vásol gépjárművet, annak mindig az adás-vétel napja lesz az évfordulója a következő évben. A szerződést évfordulókor indoklás nélkül felmondhatja az szerződő és a biztosító is.
Annyiban, adataink módosultak, abban az esetben az üzembentartónak kötelessége 8 napon belül bejelenteni a biztosító/egyesületnek a megváltozott adatokat.
A biztosítási törvény szabályozza: „2009. évi LXII. törvény 13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.”
Kárbejelentési kötelezettségének, úgy tud eleget tenni, hogy kárigényével közvetlenül az Önnek kárt okozó fél kötelező biztosítás kezelő biztosító/egyesület fordul, a baleseti bejelentő és/vagy rendőrségi feljelentés benyújtásával.
A károkozó szerződését kezelő biztosító társaságot kell felkeresni.
Amennyiben a károkozó fél ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű felelősség-biztosításra (KGFB) a kár nem rendezhető, kivételt képezve akkor, ha a káresemény során súlyos személyi sérülés is keletkezett. Ez esetben az ismeretlen elkövető által okozott személyi sérüléssel járó kárigényeket a MABISZ rendezi, tehát feléjük kell lejelenteni a kárt.
A biztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert, a bekövetkezett kárt bármely gépjármű kárrendezéssel foglalkozó biztosító/egyesületnél be lehet jelenteni.
A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja.
A biztosítási törvény által megfogalmazva: „2009. évi LXII. törvény 21. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;”
A KGFB-ben nincs önrész, a hatályos jogszabályok értelmében jogellenes!
A biztosítók/egyesületek évközben a kedvezményeket nem vonhatja vissza, még abban az esetben sem, ha például: a szerződő évközben Budapestről vidékre költözik.
A 2010.01.01-én életbe lépett törvény értelmében a biztosító társaságoknak, egyesületeknek a biztosítás évfordulója előtt 50 nappal ki kell küldeni az indexáló levelet.
Tartalmazni a kell a jövő évre vonatkozó díjat, valamint az ügyfelet megillető kedvezményeket.
Mint a hogy a biztosítók nem vonhatnak vissza kedvezményt az ügyféltől, úgy az ügyfélnek sem írnak jóvá utólag kedvezményt. Kivételt képez a bonus/malus igazolás.
Az eddigi évek tapasztalata igen változóak voltak. Volt olyan biztosító ahol, ha az ügyfél felmondta a biztosítását és újra visszakötötte jelentősen kevesebbet fizetett a következő évben. De volt olyan is, akinek, hiába lett volna olcsóbb, akkor is az indexált díjon kötvényesítették a szerződését. A 2011-es évben a PSZÁF javaslatot tett erre vonatkozóan. Elvárja a felügyelet, hogy a már meglévő szerződés díja illetve a meghirdetésre kerülő tarifa között nagy eltérés ne legyen.