Kártalanítási számla

Kártalanítási számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály - (58/1991. IV. 13.) Korm. r. - a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.

A MABISZ 1991. július 1-től 1995. december 31-ig ezen feladatát a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást művelni kezdő biztosítók döntése nyomán a Hungária Biztosító útján látta el.

1996. január 1-jén jött létre és kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI), amelynek egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése és a Kártalanítási Számla kezelése.

Mely esetekben köteles a Kártalanítási Számla kezelője a károsultat kártalanítani?

• A káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó - a jogszabály hatálya alá tartozó - járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,
• a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével.
• A Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.
• És végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

A Kártalanítási Számla terhére fizetett kártérítés terjedelme

Amennyiben a károsodást biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembetartó szerződéskötési kötelezettség alá eső járművének üzemeltetésével okozták a károsult a jogszabály által meghatározott összeghatárig ugyanolyan kártérítésre jogosult, mintha érvényes biztosítási szerződés alapján valamelyik felelősségbiztosító lenne kártérítés fizetésére köteles.

Ismeretlen üzembentartó által okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelője az alább felsorolt esetekben a károsulttal szemben nem köteles helytállni:

• a károkozó járműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,
• a károkozó gépjárműben keletkezett,
• a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett,
• a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett, stb.
• amennyiben a károsult kárának megtérítését a társadalombiztosítás, vagy vagyon és felelősségbiztosítás alapján (a gépjármű casco biztosítás kivételével) mástól is igényelheti,
• nem terjed ki továbbá ez esetben a Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és az egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

Külföldi károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha károsult országában a magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

Biztosítási fogalmak - #K