Generali Baleseti adó tájékoztató

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) alapján baleseti adó kerül bevezetésre 2012. január 1-jei hatállyal.

Az adóval kapcsolatos tudnivalókat, a pontos tájékoztatás érdekében, a Neta tv. vonatkozó szakaszait rövid magyarázattal ellátva, a Gfb. törvény irányadó rendelkezéseire is figyelemmel, az alábbiakban ismertetjük.

A baleseti adó

I. Az adókötelezettség, az adó alanya

Az új adó esetében az adókötelezettség azokat az ügyfeleket érinti, akikre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási szerződéskötési kötelezettség vonatkozik, azaz az adó megfizetése a kgfb. szerződés szerződőjének a (személy vagy szervezet) kötelessége.

11/A § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában a baleseti adó: adó) kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség a Kgfb. tv. szerinti biztosítási időszak első napján keletkezik és utolsónapján szűnik meg.

(3) Ha a biztosító értesítése alapján a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése miatt a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az adókötelezettség – a (2) bekezdésben foglal- taktól eltérően – a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg.

11/B § Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség terhel.

II. Az adó alapja, mértéke

Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, illetve a fedezetlenségi díj, amennyiben az ügyfelet ilyen kötelezettség terheli. Az adó mértéke az adóalap (kgfb díj, ideértve a fedezetlenségi díjat is) 30%-a, de a biztosító kockázat-viselésével érintett időszakban legfeljebb napi 83 Ft/gépjármű.

A baleseti adó a kiegészítő biztosításokra nem vonatkozik!

11/C § (1) Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ide értve a Kgfb. tv. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is (a továbbiakban együtt: biztosítási díj).

(2) Határozott tartamú Kgfb. tv. szerinti biztosítási szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

(3) Az adó alapja

a) a Kgfb. tv. szerinti fedezetlenségi időtartam, továbbá

b) a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő és - biztosító kockázatviselésével nem érintett -, a gépjármű forgalomból valókivonásának napjáig terjedő időtartam (a továbbiakban: biztosítási díjjal le nem fedett időtartam) azon napjaira, melyekre a biztosító az (1) vagy (2) bekezdés szerinti adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közétett - a Kgfb. tv. szerinti türelmi idő első napján érvényes - fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

11/D § Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű.

III. Az adó megállapítása

Az adó megállapítására, beszedésére, bevallására és befizetésére a törvény – ide nem értve az önadózás esetét – a biztosítót kötelezte. A biztosítónak a megállapított adót a 2011. december 31. napját követően az esedékes biztosítási díjjal, a díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az Ügyfél a díjat fizeti.

Amennyiben az ügyfél a törvény által előírt, a biztosító által megállapított baleseti adót és biztosítási díjat a biztosítónak megfizette, abban az esetben nincs további tennivalója az adóval kapcsolatban. Ha a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegé-nél kevesebbet fizet, akkor ezt a törvény szerint úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben először a megállapított adót fizette meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a díj, valamint az adó megfizetésének elmaradása is a szerződés megszűnését eredményezi.

Amennyiben viszont egy korábbi időszak díja (ideértve a díj után megfizetendő adót is) nem lett teljes egészében rendezve, abban az esetben társaságunk először ezt a követelést egyenlíti ki, ezt követi az adó, majd az újabb időszak díjának kiegyenlítése.

11/E § (1) Az adót – a 11/F §-ban foglalt kivétellel – a beszedésre kötelezett állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(2) Az adó beszedésére kötelezett a Kgfb. tv. szerinti kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító (a továbbiakban: biztosító).

(3) A biztosítónak az általa megállapított adót az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell beszednie, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie.

(4) Ha az adó alanya a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben a megállapított adót fizette meg.

(5) A biztosító a fizetendő baleseti adót akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

(6) Ha a Kgfb. tv. szerinti biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg és a Kgfb. tv. szerinti türelmi időben esedékes biztosítási díj után a biztosító az adót megfizette, a biztosítási jogviszony megszűnését magában foglalóhónapról szóló bevallásában a fizetendő adó összegét a biztosító az adónak az adóalany által meg nem fizetett összegével csökkentheti.

Amennyiben az eredetileg megállapított biztosítási díj változik (növekszik vagy csökken), a baleseti adó is arányosan növekszik vagy csökken. Így amennyiben bármely okból (pl. érdekmúlás) a befizetett biztosítási díj az ügyfélnek visszajár, abban az esetben a megfizetett baleseti adó arányos része is visszajár. Ugyanakkor díjnövekedés esetén természetesen az adó összege is arányosan növekszik.

11/G § Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár

a) a beszedéssel megfizetett adó esetén a visszajáró díj alapulvételével számított adót a biztosító köteles az adóalanynak a visszajáró díj visszafizetésével egyidejűleg visszafizetni. A díj visszafizetésének hó-napját követő 15. napig benyújtott bevallásában a biztosító jogosult a visszafizetett adóval az általa beszedett, bevallott adót csökkenteni,

b) önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró díj alapulvételével számított adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon visszaigényelheti.

Amennyiben a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnik, akkor az ügyfél az adóval rendezett időszak végétől a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, vagy az üzembentartó személyében bekövetkezett változásig önadózóvá válik. Ebben az esetben az ügyfélnek kell a fizetendő baleseti adót bevallania és befizetnie az állami adóhatóság részére. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld az ügyfélnek arról, hogy az adó mely napig került megfizetésre.

Amennyiben az ügyfélnek önadózással kell megfizetnie az adót, abban az esetben a teljes önadózással érintett időszak tekintetében a fedezetlenségi díj az adó alapja. Az adó kiszámítása tekintetében fontos megjegyeznünk, hogy a biztosító kockázatviselésével lefedett időszak tekintetében az adó mértéke 30% és napi tételének maximuma 83 Ft. A kockázatviselés megszűnését követő időszak tekintetében azonban a törvény nem határozott meg felső napi tételt, így kizárólag a 30%-os mérték alapján kell kiszámítani és közvetlenül az adóhatóságnak megfizetni az adó összegét.

Lényeges továbbá, hogy biztosítási időszakon belüli újrakötés esetén az a biztosító jogosult és köteles beszedni, mind az a kockázatviselési időszakra, mind a fedezetlenségi időszakra számított adót, amelynél a korábbi szerződést is megkötötte az ügyfél.

11/F § (1) A Kgfb. tv. szerinti határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya önadózással, a biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg.

(2) A biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, amelyekre a biztosító a 11/C § (1) vagy (2) bekezdése alapján az adót nem szedte be, az adó alanya az adó összegét önadózással állapítja meg a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzemben tartó személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő hónap 15. napjáig. A biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást ad az adóalany számára arról, hogy az adó a 11/E § alapján mely napig van megfizetve.

Amennyiben az ügyfél átutalással fizeti biztosítási díját, az átutalás összegét meg kell emelnie a baleseti adó összegével. Beszedési megbízás (inkasszó) alapján történő díjfizetés esetén az ügyfélnek a számlavezető bankjánál kell intézkednie a baleseti adó mértékével megnövelt összeg beszedhetőségéről azért, hogy a szerződés esetleges díjnemfizetés miatti megszűnését elkerülje. Társaságunk 2012. január 1-jétől minden esetben az adófizetési kötelezettséget figyelembe véve intézkedik a díj beszedéséről.

IV. Átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezések

Amennyiben az ügyfél szerződésének adott díjrészlete már 2012. január 1-jét megelőzően vált esedékessé úgy, hogy ez a díjrészlet 2011. december 31-ét követő időszakra is vonatkozott, abban az esetben köteles a 2012. évre vonatkozó – időarányosan számított – biztosítási díjrészlet alapulvételével az adót egy összegben megfizetni.

Ezeket az ügyfeleket az átmeneti időszakra vonatkozóan adófizetési kötelezettség terheli, ennek alapján

– csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés esetén társaságunk a rendelkezésünkre álló beszedési megbízás alapján kísérli meg az adó beszedését,

– amennyiben az ügyfél átutalással fizeti biztosítási díját, át kell utalnia az adó időarányosan számított összegét,

– csekkes díjfizetés esetén a kiküldött csekken történhet a befizetés.

Mindhárom fizetési mód esetén a fizetendő adóról díjfizetési értesítőt küldünk. Azon ügyfelek esetén, akik korábban úgy nyilatkoztak, hogy díjértesítőt nem kérnek, azokat levélben értesítjük a fizetendő adó összegéről.

Társaságunk a differenciálatlan jogi szabályozásra tekintettel úgy döntött, hogy az átmeneti időszakra számított adó megfizetésének elmaradása esetén nem tekinti az ügyfél ezen mulasztását megszűnési oknak, azonban a soron következő esedékes díj befizetésekor a beérkező összegből ez a korábbi tartozás kerül elsődlegesen kiegyenlítésre, mint időben koráb-ban esedékessé vált követelés. Tehát amennyiben az ügyfél az átmeneti időszak adóját felhívásunkra nem fizeti meg úgy, hogy azt a következő esedékes díj és adó befizetéssel együtt sem rendezi, akkor az esedékessé vált díjjal érintett időszakban a szerződés díjnemfizetéssel megszűnik. A megszűnés oka ebben az esetben az, hogy a kielégítési sorrend alapján a teljes esedékes díj nem került kielégítésre. Alapesetben az esedékességtől számított 60 napos türelmi idő elteltével szűnik meg a szereződés díjnemfizetés jogcímén. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a díjrendezettség utolsó napja meghaladja a 60 napos türelmi időt, mivel ez esetben a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

11/I § (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

(2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz.

Összegzésül kiemeljük továbbá az alábbi lényeges információkat:

A biztosítási díjrészlet az adott díjfizetési időszak első napján esedékes. A szerződés az esedékes díjrészlet megfizetésének elmulasztása esetén az esedékességet követő 60. nap elteltével megszűnik. Amennyiben a szerződés létrejöttét követően a biztosító tudomására jutott körülmény miatt díjkülönbözet kerül kiterhelésre, a feltüntetett díjfizetési határidőig kell a díjat megfizetni. Amennyiben a szerződő által befizetett összeg a biztosítási díj és a megállapított adó összegénél kevesebb, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a szerződő először a megállapított adót fizette meg.

Amennyiben teljes egészében kielégítésre került minden korábbi követelés, abban az esetben a befizetett összeg elszámo-lása a következő sorrendben történik: baleseti adó, fedezetlenségi díj, társaságunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt szerződés türelmi idejére járó díjrészlet, esedékes díjrészlet azzal, hogy a befizetett összeget elsődlegesen a korábban esedékessé vált követelésre számolja el társaságunk. A 2009. évi LXII. tv. (Gfbt) 21. § (4) bekezdése és 22. §-a alapján a díjak, illetve az adó megfizetésének elmaradása esetén a szerződés díjnemfizetési okkal megszűnik.

Forrás: Generali